Uncategorized

Csányi Tímea, avagy az edzőlány kendőben: “Először érzelmi alapon közelítettem az iszlámhoz”

Fejkendőjének és sportos ruházatának kettőse sajátos stílust kölcsönöz Tímeának – legalábbis Magyarországon. Így plankel a balatoni kikötőben, így fut a Spartanon és így tartja online edzéseit. Több mint 13 éve mindennapi viselet számára a kendő, sőt egy időben a csak a szemét szabadon hagyó nikábot is viselte. Számára nem lemondás a testének és a hajának eltakarása, hanem az életének keretet adó, azt meghatározó vallásgyakorlás természetes része.

Jöhet a női energia

Magyarországon még nem megszokott, hogy egy honfitársnőnk muszlim módra kötött kendőben járkál, gyakorta gondolják külföldinek, de többször nézték már apácának is az utcán. Tímeát ez nem bántja, de mindent megtesz azért, hogy minél többet megismertessen a vallásából. Nem térítési szándékból, hanem hogy elfogadtassa a tényt: a vallás nem egyenlő annak egyes – szélsőséges és félreértelmezett – gyakorlatával, illetve hogy ő és hittársai ne érezzék magukat idegennek, kirekesztettnek a saját hazájukban.

Csányi Tímea, az edzőlány kendőben

Csányi Tímea, az edzőlány kendőben (Fotó: Neményi Márton)

Tímeának nagyon is fontos a magyarsága, ezt ő leginkább a nyelvben éli meg. Megannyi iskola (turizmustól a pszichológiáig) után többek között ezért is jelentkezett idén a magyar szakra, de motiválta műveltségének mélyítése is. Úgy érzi, eljött az ideje egyfajta elcsendülésnek, nőisessége megélésének, és az érzelmei mélyebb átélésének, az irodalom pedig mindezekben segíthet neki.

„Eddig leginkább férfias energiában voltam: szerveztem az életet, hajtottam a munkát, itt az ideje, hogy a bennem élő női erőket is tápláljam” – mondja Tímea, aki tengernyi energiájából folyamatosan juttat másoknak is írásain és edzésein keresztül.

Nem a kockás has a lényeg

A mindig is aktív, mozogni szerető fiatal nőnek pár éve, egyfajta vákuumidőszakban jött a felismerés, hogy testet és lelket megmozgató, összekötő és felszabadító foglalkozásokat szeretne tartani elsősorban nőknek: mindezt a lendületes Fitfight és táncos órákban, illetve a lágyabb és fókuszáltabb TripleX gerinctréning mozgásformákban találta meg.

A visszajelzések alapján sok nőnek hozott változást az életében. „Nem az a lényeg, hogy kockás legyen a hasunk, hogy formássá eddzük magunkat, hanem hogy megsokszorozzuk az életerőnket, hogy visszatérjünk a saját természetünkhöz. A gerinccel való foglalkozás, a helyes tartás kialakítása, illetve testünk, lényünk alapjának gondozása nagyon szép és felelősségteljes feladat ” – hangsúlyozza Tímea, akinek az óráira járó nők egyfajta támogató közösséggé is formálódtak a koronavírus-járvány előtti időszakban.

Csányi Tímea, az edzőlány kendőben

Fotó: Neményi Márton

Érdekes ellentmondásnak érzi, hogy míg a muszlimokkal kapcsolatban közkeletű a vélekedés, hogy a férfiak korlátozzák a nők mozgásterét, ő sokkal inkább itthon tapasztalta meg ezt: „Többször hallottam már magyar (és keresztény) nőktől, hogy »nem enged el a férjem edzésre vagy tanfolyamra«, és olyat is mondtak már, hogy rossz szemmel nézi a férjük, ha elmennek kocogni.”

Amennyi helyen csak lehet, és saját blogján is folyamatosan ír a muszlimokkal kapcsolatos tévhitekről, illetve az ezzel szemben álló valóságról, és általában az iszlám vallásról, illetve a számára kedves arab kultúráról.

Kairóból indult minden

Első ismeretterjesztő, „felvilágosító” és a mindennapjait bemutató  írásai a Magyar lány Kairóban blogon jelentek meg abban az időszakban, amikor Egyiptomban élt. Ez az az ország, ahova mindig is visszavágyott, ahol a férjével találkozott, ahonnan tulajdonképpen minden indult – utazzunk vele egyet időben és térben.

A 14 éves Tímea családjával egy turistaúton járt először Kairóban. Hatalmas élményt jelentett neki a nyüzsgő város, a bazár, a mesés arab kultúra, ezért is kapott a következő karácsonyra egy Koránt ajándékba a szüleitől. Arabul kezdett tanulni és beiratkozott hastáncra.

„Konzervatív, de nem vallásos családban nőttem fel, abszolút egyéni útkeresés eredménye volt az áttérésem 17 évesen, a szüleim válása környékén. Először érzelmi alapon közelítettem az iszlámhoz, majd a tanulással, olvasással egyre jobban meg is értettem. Nem egyik napról a másikra vettem fel a vallást. Azt szoktam ajánlani azoknak, akiket foglalkoztat az áttérés gondolata, hogy fokozatosan, kis adagokban ismerkedjenek meg az iszlámmal és építsék be azt a mindennapjaikba. A szabályoknak, tiltásoknak nagyon tiszta a logikája és rendszert alkotnak. Minden megengedett, ami jó és hasznos, olykor elsősorban a közösség érdekeit szem előtt tartva az egyénnel szemben, és nem, ami káros, például a szerencsejáték és az alkohol.”

Csányi Tímea, az edzőlány kendőben

Elsősorban Istenért és csak másodlagosan a férfiak miatt hordtam a nikábot (Fotó: Neményi Márton)

Tímea két év után vette fel a kendőt, ekkortájt kezdte szervezni az egyiptomi továbbtanulását is. A kijutás nem volt egyszerű, az ügyintézés – ahogy fogalmaz – arabosan zajlott, majd mikor direktben megkeresett pár kairói egyetemistát, hogy segítsenek neki, sorsszerű módon későbbi férje lett az egyik ember, aki kézbevette az ügyeit. „A muszlim férfiak és nők nem rabolják egymás idejét sehova sem vezető kapcsolatokkal – magyarázza Tímea. Ha szimpatikusak egymásnak, és randevúra mennek, akkor ezt házasság céljából teszik. Így voltunk ezzel mi is.” Megismerkedésüket követően egy kicsivel kevesebb, mint egy éven belül össze is házasodtak Egyiptomban, ahol azokban az években éltek. Bár Tímea az említett blogoldalán is megírta, hogy az arab világban a házasságkötést általában rögtön követi a gyermekvállalás, náluk ez másképpen történt. 

A nők választása

„A nők számára nagyon nehéz összeegyeztetni a munkát és a családot, az iszlám sokkal inkább az ő érdekeiket előtérbe helyezve kezeli ezt a kérdést, mint más kultúrák. A férfinak kötelessége eltartania a családját, a nő viszont választhat, hogy otthon marad a gyerekekkel vagy tanul, állást vállal, esetleg ezeket egyszerre valósítja meg. Igazából megbeszélés és élethelyzet kérdése minden. Kint, Egyiptomban a többgenerációs közelélésnek köszönhetően az utóbbit is könnyebb kivitelezni, mint azokon a helyeken, ahol egyszerre kellene mindenhol 100 százalékot nyújtani a nőknek, akik viszont semmilyen segítséget nem kapnak ehhez.”

Tímea szerint az iszlám 1400 éve a férfi-női egyenjogúságot hirdeti (például választási jogot ad a nőknek olyan kérdésekben, mint a házasságkötés, a válás, vagy a saját vagyona feletti rendelkezés), ami szerinte nem jelent egyenlőséget, hiszen a férfiak és nők alapjaiban mindig különbözőek lesznek. A különbözőség és az abból adódó kellemetlen helyzetek egyik „kezelési” eszköze az öltözködési szabály, hogy az arcon és kezeken kívül egy nőnek érdemes mindenét elfednie, hogy ne jelentsen vizuális ingert a férfiak számára. Bár hozzáteszi, a ruházatra vonatkozó etikettet, amit a nők mellett a férfiak számára is definiál a Korán, elsősorban Isten megelégedését keresve tartják be a muszlimok. „Saját döntésem volt Kairóban, hogy nikábot öltök, amit két éven át viseltem. A kíváncsiság is hajtott, illetve nagyon zavart az, ahogy úton útfélen kikezdenek velem a férfiak, különösen azért, mert látták rajtam, hogy külföldi vagyok. De rengetegen járnak külföldiként is kendő nélkül, eszük ágában sincs ilyet felvenni és nem is indokolt, nem lesznek ettől célpontok. Nem kell takarni magad ott sem, és igazából nekem is az volt a végkövetkeztetés és a tapasztalat a nikáb után: ugyanúgy felismerték sokan, hogy külföldi vagyok, ugyanúgy flörtöltek velem. Tehát elsősorban Istenért és csak másodlagosan a férfiak miatt hordtam a nikábot és hordom a kendőt ma is.”

Csányi Tímea, az edzőlány kendőben

Fotó: Neményi Márton

Tímea összesen négy évet töltött Egyiptomban, dolgozott call centerben, volt óvónő, angoltanári asszisztens és rovatvezető egy angol nyelvű oldalnál, átélte a forradalmat, végül a menekültválság idején költözött vissza Magyarországra a férjével együtt. Azon az emlékezetes nyáron többször segített arab nyelvtudásával a menekülteknek és az őket ellátó orvosoknak a pályaudvarokon.

Némi útkeresés után edzői képesítést szerzett, elindította Életerőedzés oldalát és programjait, hogy „felszabadulást, odafigyelést és inspirációt adjon a nőknek a mozgás energiáival.” Emellett pedig folytatta az írást. Rendszeresen publikál női és kulturális oldalakon nemcsak vallási és szépirodalmi témákban, de például a mozgással kapcsolatban is. Muszlim mesék címmel indította el a blogja folytatását, amelyben továbbra is a vallásával és annak megélésével kapcsolatban posztol. Színes-szagos kis történetek segítségével segít legyőzni az előítéleteket és betekintést adni a magyar muszlimok világába.

Forrás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük