Elindult az Úttörővasút a Széchenyi-hegyen

A budai hegyeken keresztül futó vonal első része 4 hónap alatt készült el, s a kis úttörők már az építkezés során segédkeztek. Ki ne szeretett volna gyerekként mozdonyvezető vagy masiniszta lenni? Ezért amikor elkészült a vasút első szakasza, Gerő „pajtás”, az akkori közlekedési miniszter, azonnal kis pajtásainak adományozta, hiszen nekik készült, és innentől kezdve az ő feladatuk volt az üzemeltetése is.

Nagy büszkeséggel számolt be a korabeli sajtó az úttörővasút 3,5 km hosszúságú első szakaszának rekord gyorsaságú megépítéséről. A vasút reggel 8-tól este 8-ig üzemelt, a vonatok 18 perces menetidővel közlekedtek.  Minden megállónál postaállomás működött, ahol szintén úttörők teljesítettek szolgálatot.  Eleinte 200 általános iskolás diákot képeztek ki a vasutas és postai feladatokra, de a felkészítés az oktatási intézményekkel együttműködve folyamatosan zajlott. Csak a jó tanulók kerülhettek be a képzésbe, ezért nagy érdemnek számított az úttörővasútnál dolgozni. (A szocialista rendszer idején működő úttörőmozgalomban az 5-8. osztályos gyerekeket avatták úttörővé, és 2-4. osztályig pedig kisdobosok voltak.)

A vasutat megnyitó ünnepségről a Szabad Szó tudósítása ezt írja: „Szombaton délelőtt 11 órakor napfényes, gyönyörű időben sokezer csillogószemű gyermek gyülekezett a Széchenyi-hegyen, hogy részt vegyen az Úttörővasút felavatásán. A gyerekek vasútjának állomására vezető úton az Úttörők álltak sorfalat, kezükben jelszavas táblákkal: A köztársasági kisvasút a jobblét felé visz.  A színpompás látványt nyújtó Széchenyi-hegyi állomáson zászlódíszbe öltöztetett tribünt állítottak fel és azon foglaltak helyet az Úttörő Köztársaság »idős pajtásai«, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Veres Péter honvédelmi miniszter, Erdei Ferenc, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, Nyárády Miklós pénzügyminiszter és más közéleti vezető férfiak.
Ott voltak ugyanakkor a vasút felépítésében résztvevő munkások, művészek is. A Himnusz hangjaival kezdődött a vasútavató ünnepség, majd Kovács Gábor, vasútépítő munkás átadta Gerő miniszternek az, úttörővasút kicsinyített mását a vasút dolgozói nevében. (…) Az ünneplő közönség és a kis úttörők lelkesedése, szinte tetőpontjára hágott, amikor Gerő miniszter-pajtás emelkedett szólásra, hogy átadja a gyermeknek ezt a nagyszerű játékot és ezt a kiváló tanulóeszközt. Gerő Ernő nyomatékosan rámutatott a vasútépítő munkások kiváló teljesítményére.”

Gáspár Ágnes úttörő vasutasnak jutott a megtiszteltetés, hogy az engedélykérés után az első útjára indítsa a vonatot. „S a vendégek felszálltak az ezüstösen, csillogó pazar kis vasúti kocsikba, hogy megtegyék az első utat a Széchenyi-hegyi úttörő vasúton. A felnőttek és a gyerekek együtt örültek a magyar újjáépítés és a magyar nevelés e gyönyörű találkozásán.”

Forrás: Fortepan/Gyöngyi

Az Úttörővasúttal további nagyszerű terveket szőttek. A megnyitott szakasz utolsó megállója az Előre (ma Virágvölgy) nevet kapta, ezzel is üzenve, hogy az építkezés folytatódik. Majdnem egy évre rá felavatták a következő részt, amely a Ságvári-ligettől (ma Szépjuhászné) a Széchenyi-hegy megállóig futott. A második szakasz, 1949. június 26-ai átadásánál ismét nagy volt a gyerekek öröme: „Száz és száz úttörő tapsától visszhangzott a hegy, amikor Gerő Ernő államminiszter és kísérete megjelent az új állomáson. (…) Karádi Gyula miniszteri osztályfőnök átadta a vasutat az Ifjúságnak: — Nem állomás ez, hanem csak egy megálló — mondotta beszédében. — Mert tovább építjük demokráciánkat, tovább építjük az Úttörővasutat” – írta a Népszava.

Az utolsó résszel, amellyel 11,2 km hosszúra nőtt az útvonal, végül 1950. augusztus 19-ére, az alkotmány ünnepére, készültek el. Így már összesen kilenc állomással működött az úttörővasút, és a teljes menetideje egy és negyed órára változott. Remek kirándulási lehetőséget kínált a családosoknak, és mindez gyönyörű természeti környezetben történhetett.

Az Élet és Tudomány írása a „törpevasút” pontos útvonalát ismertette meg olvasóival: „Az Úttörővasút amellett, hogy rajta az úttörő fiatalság nagy tömegei játszva tanulhatják meg a vasúti szolgálat fortélyait, fővárosunk legszebb kirándulóhelyeit teszi megközelíthetővé. A vasút a fogaskerekű felső, Széchényi-hegyi végállomásától 200 méternyire, 470 méter tengerszint magasságról kiindulva kitérővel érinti az Úttörő Köztársaságot. Innen a Szabadság- és János-hegy nyugati lejtőjén a legszebb tájakon keresztül, fokozatos magasságvesztéssel éri el és híddal keresztezi a Budakeszi utat, majd a Nagy-Hárs-hegyet megkerülve és egy csaknem köralakú fordulóalagúton keresztülhaladva éri el a hűvösvölgyi villamos végállomást, mely mintegy 220 méter magasan fekszik.”

Az Úttörővasút megállója Csillebércen

Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Megnyíltak Úttörő Köztársaság kapui

A kisvonat, a szintén 1948. július 31-én átadott, Úttörő Köztársaságnál is megállt, ahol a Csillebérci Úttörő Nagytábor kezdte meg működését. 2000 gyerek befogadására tervezték, vidéki és külföldi pajtások üdülhettek itt évente a 46,5 hektáros erdős-ligetes területen. A tábor egy részének építését adományokból szerették volna fedezni, ezért 1948. július 2-3-án gyűjtést szerveztek, amelyről a Népszava így számolt be: „Ej, haj, száll az ének, zeng az ének, Ej, haj, úttörőnek lenni mindig jó! A fehéringes, kéknyakkendős, kis pajtások indulójukkal fogadják a Vörösmarty téren Tildy Zoltán köztársasági elnököt, aki az úttörők tevékeny munkájának rövid méltatásával nyitotta meg a kétnapos gyűjtést.” Budapest nagyobb terein, az Oktogonon, Kossuth és Vörösmarty téren zenész csoportok, például dobzenekarok perselyekbe szedték a hozzájárulásokat a tábor építésére. Kezdetben az Úttörő Köztársaság sátortáborként működött, de az 50-es évekre elkészültek a fapavilonok.

A megnyitás utáni napon a Pajtás – az úttörők hetilapja – nagy tette közzé, hogy itt megvalósult minden gyerek álma. „Mert minden van itt az égvilágon. Szabadtéri színház. Telefonközpont. Postahivatal. Rádióállomás antenna toronnyal. Papírfeldolgozó-üzem, szabóműhely, asztalosműhely, egészségház, nyomda, rádiólaboratórium, vas- és fémipari műhely, keskeny hangosfilm vetítő, lapszerszerkesztőség. Még vursli is van, hintával, körhintával, céllövöldével.”

A szocialista korszak kis úttörői közül sokan eljutottak kisvonatozni a Budai-hegyekbe vagy táborozni a nagy presztízsű csillebérci gyermekvárosba.
A vasút ma is üzemel Széchenyi-hegyi Gyermekvasút néven. A tábor jelenleg nem működik. A gyermekvasutat viszont 2015-ben Guinness rekordnak minősítették: ez a világ leghosszabb útvonala, amit napjainkban is a vonatozás iránt érdeklődő gyerekek működtetnek.

Írta: Ádám Eszter

Source

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.