Helyi népszavazás, tiltás ellenére próbálkozik újra bányanyitással Madocsán a korábbi vállalkozó

Miután két éve sikerült a madocsaiaknak elérniük, hogy ne nyílhasson a paksi erőmű építését kiszolgáló kavicsbánya a településen, a kormányzat honlapjáról az derült ki, hogy mégiscsak folyamatban van egy bánya előkészítésének az engedélyezése – írja a HVG.

Annak ellenére, hogy a település lakosságának elsöprő többsége úgy szavazott 2018-ban, hogy ne épülhessen meg se az akkor aktuálisan tervezet, se más kavicsbánya a településen.

Akkor, noha egy darabig úgy tűnt, hogy a lakosság akarata és az érvényes helyi népszavazás eredménye ellenére mégiscsak van rá esély, hogy megvalósul a bánya, végül 2019. elején visszalépett a beruházó Bet-Bau Kft. a beruházástól, így elhárulni látszott a veszély.

A beruházó ráadásul ugyanaz a cég pepitában, ezúttal Bet-Kavics Kft. néven. Az önkormányzat honlapján fellelhető értesítő szerint

„A Baranya Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Bányafelügyelet) tisztelettel értesíti, hogy a BET-KAVICS Kft. (7100 Szekszárd, Keselyűsi út 120.) Bányavállalkozó kérelmére indult, a Madocsa település külterületén fekvő [itt helyrajzi számokat sorol fel – a szerk.] területre vonatkozó ásványi nyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása okán 2020. július 23-án a tárgyi ügyben a Bányafelügyelet eljárást indított.”

A hirdetmény szerint a Bányafelügyelet jelenleg arra fog augusztus 26-ig engedélyt adni, hogy a Bet-Kavics geodétái geofizikai méréseket végezhessenek 25-26 méter mélységben, összesen tíz ponton, 150 milliméteres furattal, vagyis egyelőre nem kezdik meg a terület módszeres szétbarmolását.

Ugyanakkor nehéz a fejleményeket másképp értelmezni, minthogy ismételten bányanyitást tervez a vállalkozó.

Madocsa Pakstól tíz kilométerre fekszik, ezért terveznek évek óta kavicsbányát nyitni a településen, így ugyanis nem kellene messziről szállítani az új atomerőművi blokkok építésénél felhasználandó nyersanyagot, vagyis vélhetően a költségek alacsonyabbak lennének, mint egy másik bányából vételezett anyag esetén.

A befektető pedig a bányanyitással biztos és kiszámítható állami megrendeléshez juthatna, magyarán igen zsíros üzletnek ígérkezik a madocsai kavicsbánya – a helyi lakosok azonban hallani sem akarnak róla, többek között azért, mert csökkentené a talajvíz szintjét, valamint olyan termőterületeket is érintene, melyeken a falusiak gazdálkodnak.

„Többségük bérbe adja. Így összesen 17 gazdaságban dolgozó 40 embernek jelent kenyeret a föld. Vannak közöttük őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok és társas vállalkozás is. Meg tudnak élni a földből, különösen, ha máshol is van birtokuk”

– nyilatkozta 2018. júniusi cikkünk szerint Laposa János agronómus a földhasználókról a Szabad Földnek (a Szabad Föld cikke azóta sajnos elérhetetlenné vált).

Akkor a faluban kiemelkedő volt az érdeklődés a népszavazás iránt: a kiírásához szükséges 316 aláírás helyett majdnem 1200 jött össze, végül a lakosság 75%-a ment el szavazni, és 95% szavazott a kavicsbánya ellen, így az elméletileg nem épülhet meg.

A beruházás ráadásul nemcsak a gazdálkodókra, a természetre is veszélyt jelent: ahogy 2018. decemberi cikkünkben is megírtuk, a bánya engedélye a szavazás ellenére tovább folytatódott, további tiltakozások közepette.

A 81 oldalas környezetédelmi engedélyben több szakértő, illetve szakhatóság is állásfoglalást tett, amelyek között vannak egészen komolynak tűnő kifogások is:

Madocsa jegyzője nyilatkozatában leszögezi, hogy a lakosság népszavazás keretében határozottan döntött a teljes községre vonatkozó bányászati tilalom előírásáról.

„Az önkormányzat területrendezési és fejlesztési céljai a bányanyitás következtében lehetetlenné válnának a bánya működésének romboló és zavaró hatása miatt.”

– írja.

A jegyző ír még továbbá a szintén helyi rendelettel védett szlavón tölgyesről, amely vízigényessége miatt veszélybe kerülne a talajvízcsökkenés, illetve a szárazság miatt elterjedő mezőgazdasági gyomnövények terjeszkedése miatt. A területet ráadásul nem csak rendelet védi, de a Natura2000 hálózat része is.

„A Duna szabályozása során csökkenő talajvízszint máris nagy mértékben károsította a tölgyest. A terület fenntartása érdekében semmilyen további veszélyeztető tényező nem megengedhető.”

– írja a jegyző.

A védett tölgyes ráadásul otthont ad egy fokozottan védett réti sas párnak is, melynek a fészke is a tervezett bányatelek hatásterületén található.

„Madocsa területén nem él másik réti sas. Így, ha ez a pár elköltözne, a környék legnagyobb természeti értékétől fosztaná meg a bánya Madocsát. A falu lakossága tiszteletben tartja a védő zónáját, odafigyelnek, hogy ne zavarják, betartják a rájuk vonatkozó szabályokat évtizedek óta.”

– írja attól tartva, hogy a zajterhelés elüldözné a védett madarakat.

Emellett a leendő bányatelken még régészeti lelőhelyek is találhatók, amelyeket mindenképpen érintetlenül kellene hagyni az építkezés során.

Source

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.