Soros: Mire az EU-tagok felismerik, hogy az örökjáradék-kötvények elkerülhetetlenek, már túl késő lesz

Az ECFR Virtual Annual Council Meeting online konferenciáján ösztökélte Soros György az Európai Uniót arra, hogy

a huszonhéttagú blokk vegyen fel úgynevezett örökjáradék-kötvényeket a koronavírus gazdasági hatásainak kezelésére és a klímaváltozás elleni harcra

– a magyar származású üzletember még áprilisban vetette fel, hogy az EU-tagoknak ehhez a meglehetősen nem mindennapi módszerhez kéne folyamodniuk ahhoz, hogy megküzdjenek a koronavírus utáni gazdasági válsággal, ez ellen harcol többek között mostani nemzeti konzultációjában nagy vehemenciával a kormány.

Az uniós adminisztrációban azonban Soros ötlete süket fülekre talált, miután az Európai Bizottság május közepén egy 750 milliárdos közös hitelcsomag felvételét javasolta a tagállamok között jóval nagyobb vitát kiváltó örökjáradék- illetve koronakötvények helyett. Így már a von der Leyen-bizottság 750 milliárdos közös hitele és annak lehetséges elosztása számít a legfőbb tárgyalási alapnak az EU-tagállamok között, miközben Soros „terve” sosem került igazán az európai politikai napirendre.

De mik is azok az örökjáradék-kötvények?

Ez egy meglehetősen szokatlan kötvényformula: a hagyományos kötvényeket, ha valaki megvásárolja, pénzt ad érte a kibocsájtónak, vagyis az államnak, az állam pedig évek, évtizedek múlva majd kamatostul visszafizeti ezeket. Az örökjáradék-kötvényért viszont az EU azonnal pénzt kapna, a tőkét soha nem kéne visszafizetnie, a kamatokat viszont örökké, áll a hvg.hu összegzésében.

Elég unortodox megoldásnak hangzik, valójában viszont az örökjáradék-kötvényeket elég régóta alkalmazzák: egy 1648-ban kibocsájtott holland vízügyi kötvény után a holland állam például még ma is fizeti a Yale Egyetemnek a kamatokat, 2015-ben például 136,2 eurót. A kötvény eredetileg örökre 5 százalékos kamatlábra szólt volna, ezt a XVII. században 3,5, majd 2,5 százalékra csökkentették. Vagyis hiába a kamatláb, az örökjáradék-kötvény keveset fizet: mégpedig azért,

mert hiába nincsen lejárati ideje, a lényege épp az, hogy az infláció idővel úgyis elveszi majd a kamatok értékét.

Így számol Soros is, aki szerint hiába áll még például a hollandok fizetési kötelezettsége, az összeg annyira kicsi, hogy a közvélemény észre sem veszi. Az üzletember ennek fényében tartotta meglepőnek, hogy Hollandia pont azoknak a „fukar négyeknek” – azon EU-s tagállamok csoportja, akik minél kevesebbet szeretnének befizetni a büdzsébe, ezért kisebb költségvetést követelnek – a vezetője, akik a tervet a legjobban elutasítják. Soros szerint Hollandia ellenkezése például már csak azért is nehezen érthető, mert annak idején az árvizek és a tengertől való védekezésül bocsájtotta ki a kötvényt, míg jelenleg pedig a klíma- és időjárásváltozással, vagyis egy még nagyobb veszélyt jelentő problémával kell szembenézni.

Közös hitel helyett a kötvény a megoldás?

Az üzletember az Európai Bizottság közös hitelfelvételi tervével éppen ezért kritikus volt. Ez ugyebár az a 750 milliárdos hitelcsomag, melyet az EU 27 állama közösen venne fel úgy, hogy a saját források plafonját ideiglenesen megemelik a blokkon belül, az így keletkező többletbevétellel a háta mögött pedig az Európai Bizottság venné fel a hitelt. Ebből 500 milliárdot vissza nem térítendő támogatások formájában osztanának szét a tagállamok között, 250 milliárdot pedig hitelekként. A terv szerint a koronavírus gazdasági hatásainak elhárítására irányuló pénzeket 2024-ig kéne elkölteni, a törlesztést 2027-ben kéne elkezdeni, 2058-ig pedig mindent visszafizetni.

Soros szerint viszont az örökjáradék-kötvények költség/haszon-rátája jó tízszerese lenne a Bizottság által tervezett közös hitelének. Ezt a filantróp milliárdos arra alapozza, hogy jelenleg az EU nagyon alacsony, szerinte legfeljebb fél százalékos kamatlábak mellett tudna örökjáradék-kötvényt kibocsájtani, vagyis

egybillió (ezermilliárd) euró éves kamata ötmilliárd euróra rúgna csupán, és ez az inflációval fokozatosan csökkenne, míg szép lassan el nem érne egy nulla-közeli állapotot.

Hogy mennyire alacsonyak is most a kamatlábak, Soros szerint jól mutatja, hogy Németország nemrég negatív kamatlábbal bocsájtott ki harminc évre szóló kötvényeket. Ráadásul itt szerinte az a veszély sem állna fönn, hogy a kibocsájtó hirtelen visszahívná a kötvényeket, hiszen ennek csak magas kamatlábak mellett lenne értelme.

Egybillió euró egyébként még nem is biztos, hogy önmagában elég lenne Soros szerint – ő ennyit szánna szívesen a koronavírus utáni válságra, míg további egybilliót szerinte Európának a klímaváltozás elleni harcra kéne fordítania. Vagyis ideális esetben az örökkötvények kétbillió, tehát kétezermilliárd eurót tennének ki Soros ötlete szerint. Az örökjáradék-kötvények jelentik az egyetlen járható utat, hogy az EU ilyen mennyiségű pénzhez jusson. Így a tagállamok előbb-utóbb rájönnek, hogy nem tudnak annyi pénzt előteremteni, amennyire az EU-nak szüksége van, és az örökjáradék-kötvények elkerülhetetlenek, de Soros szerint akkor már meglehet, hogy késő lesz. Ezért kell szerinte felgyorsítani a folyamatot, mert az EU-nak most van szüksége a pénzre.

A németek számára bűn az adósság?

Az örökjáradék-kötvényeknek azonban továbbra is hangos az ellenzői tábora, ezt Soros előadásában több okra vezette vissza. Egyrészt ott vannak a már fentebb is említett fukar négyek, akik nem szeretnének egy ilyen méretű közös projektet. Másrészt Soros szerint a tagállamok sokszor azért utasítják el az örökjáradék-kötvényeket, mert összekeverik azokat a sokat vitatott és végül elvetett koronakötvényekkel. Harmadrészt, szerinte a német gondolkodásban is keresendő a hiba, hiszen

a német Schuld szó ugyanúgy jelent adósságot és bűnt. Vagyis német nyelvterületen ez morálisan elfogadhatatlanná teszi az örökjáradék-kötvényt.

Egyelőre Soros ötlete úgy tűnik, marad a tervezőasztalon, és Európa a közös hitelfelvételt ambicionálja a szokatlan örökjáradék-kötvények helyett, legalábbis az európai intézmények és döntéshozók részéről nem merült még fel komoly alternatívaként Soros terve. Ennek ellenére ez már elég volt ahhoz, hogy a magyar kormány a tervet beletegye az új nemzeti konzultációba, „megkérdezve” arról az embereket, hogy elutasítják-e Soros György tervét, amely „beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná” Magyarországot.

BORÍTÓKÉP: Európai Bizottság / Jennifer Jacquemart (2017)

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

hirlevél

Van még itt cikk a témában:

Please enable JavaScript to view the comments powered by Disqus.

comments powered by Source

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.